Világgazdaság Online

Bár az április 15-i határidőig már csak bő két hónap van hátra, még nem vehető biztosra, hogy a kormány feloldja a lakossági ingatlanhitelekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A hosszabbítás – tették hozzá – annak tükrében egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a bajba jutott adósok problémáit enyhíteni hivatott Nemzeti Eszközkezelő felállításáról, illetve felépítéséről még semmit sem tudni, igaz, azt mindenki belátja, hogy a további időhúzás senkinek sem érdeke (végső soron a tartozást görgető adósoknak sem). Mindenesetre a tét egyre nagyobb: a legfrissebb adatok szerint 105 000, hozzávetőlegesen 580 milliárd forint értékű ingatlanhitel-szerződés van ma kilencven napnál nagyobb késedelemben.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása nem oldaná meg a fizetési problémákat, és oda vezethet, hogy gyakorlatilag ellehetetleníti a jelzálog-hitelezés intézményét. Ha a mostani kormány továbbra is fenntartja az egy éve élő intézkedést, akkor a hitelező bankok nem juthatnak hozzá a biztosítékként szolgáló ingatlanokhoz, valamint jelentős mértékben ronthatja a gyenge törlesztői hajlandóságot. „Képtelen helyzet, hogy a bank bejegyzi a jelzálogot a hitelezett ingatlanra, de ahhoz nem juthat hozzá” – húzta alá a szakember. Ennek értelmében a Magyar Bankszövetség javaslata az, hogy oldják fel az intézkedést legkésőbb a moratórium lejártakor, amely már így is egy évet adott mind a hiteleseknek, mind a kormánynak a helyzet megoldására, ugyanis a további halasztás időt venne el a bankoktól és a „jó” adósoktól is.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete nem szeretné, ha április közepén feloldanák a moratóriumot, de ugyanakkor igen józanul látják a kialakult helyzetet is. „A kilakoltatási moratórium megszüntetésétől mindenki fél, mi is abban bízunk, hogy a rendelkezést meghosszabbítják” – mondta el Lénárd Mariann főtitkár. Amíg nem oldódott meg a több százezer embert érintő probléma – nem állt fel még az eszközkezelő, nincsenek bérlakásprogramok sem –, addig nincs más megoldás, de az is igaz, hogy sokan drágán laknak a moratórium alatt a hitelből vásárolt ingatlanban, hiszen a felmondott hitel költségei tovább növekednek. Minél hamarabb megoldást kell találni a problémákra, amelynek érdekében az egyesület két javaslattal is előállt. Az egyik szerint a bankoknak csökkenteniük kellene a kamatokat. Egy tanulmány szerint ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a most nem fizetők 80 százaléka ismét fizető adóssá váljon. Ezt a javaslatot azonban a bankszövetség szinte azonnal elutasította. A másik lehetőség, hogy az adós az eredeti hitelét fizetné vissza, a felvétel óta megnövekedett részre pedig az állam kezességet vállalhatna. Ezt a kormányzat még vizsgálja, azonban gyorsan kell cselekedni – húzta alá Lénárd Mariann.

A lapunknak nyilatkozó bankok azt igyekeztek kiemelni, hogy mindent megtesznek annak megelőzése érdekében, hogy egy szerződés eljusson a végrehajtás stádiumáig. „Az OTP Bank adósvédelmi programja, illetve a behajtás eredménytelenségekor a követelést átadja az OTP Faktoringnak, amely szintén kísérletet tesz a követelés végrehajtási eljáráson kívüli, adóssal való megegyezésen alapuló rendezésére. Ennek elősegítése érdekében többször is felveszi a kapcsolatot az adóssal írásban, telefonon, és esetenként helyszínre kiküldött ügyintéző segítségével is” – közölték a hitelintézetnél.
Ha azonban a moratórium továbbra is fennmarad, a jelzálogjog érvényesítése helyett a bankoknak továbbra is be kell érniük más megoldásokkal – mutattak rá a Raiffeisen Banknál. A lehetőségeik így leszűkülnek: folytathatják a végrehajtásokat az adósok jövedelmére és más vagyontárgyaira, illetve az együttműködésre hajlandó ügyfelekkel közös eladásban is megállapodhatnak.

„Ha a baj már kezelhetetlenül nagy, az árverés is megoldás lehet, de az is csak akkor, ha az adós nem tudja vagy nem akarja rendezni tartozását. Társaságunk elsősorban arra törekszik, hogy megoldást találjunk: próbáljuk meggyőzni az adóst, hogy a várakozás nem megoldás, az egy rossz döntés, mert a tartozását rendeznie kell, az nem fog elévülni, ráadásul amíg ezt nem teszi, csak tovább nő a kamatokkal” – nyilatkozott Almási Krisztián, a Creditexpress Magyarország Kft. árverési csoportvezetője.

Ami a moratórium feloldásának piaci hatásait illeti, Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője úgy véli: több tényezőtől függ, hogy a késedelmes hitelállomány fedezetéül szolgáló ingatlanoknak hány százaléka kerülne ki a piacra. Abban a szerintük nagyon teoretikus esetben, ha mind a 105 ezer ingatlan rövid idő alatt kikerülne a piacra, hatalmas nyomás nehezedne az árakra, és azok feltehetően drasztikusan csökkennének. 2008-ban országosan 200 ezer felett volt a tranzakciószám a lakóingatlan-piacon: tavalyra ez a társaság becslése szerint hozzávetőlegesen kilencvenezerre csökkent, így az emlegetett szám szinte feldolgozhatatlan tételt jelentene. Ez a lehetőség – mutatott rá – valószínűleg azért sem következik be, mivel minden érintett ellenérdekelt.